Házi dolgozatokkal kapcsolatos tudnivalók

A tanév során a szaktanár által kitűzött témakörökből, vagy egyénileg választott, megfogalmazott témákból minden tanuló házi dolgozatot készíthet. A dolgozat elkészítését a tanuló önszántából vállalhatja, vagy a szaktanár kötelező jelleggel kijelöli egy tanuló vagy tanuló csoport számára. Amennyiben a tanuló szorgalmi munka céljából témát választ, köteles a szaktanárral egyeztetni a dolgozat tartalmával, elkészítésével, valamint a dolgozat bemutatásának időpontjával kapcsolatban. Egy bizonyos témájú, rövidebb tartalmú házi dolgozatot egy osztályban csak egy tanuló készíthet el. Ha a téma felosztható, akkor lehetséges a csoportmunka. Ebben az esetben a diákok felosztják egymás között a kidolgozandó témát. A dolgozat megvédésekor világosan ki kell derülnie annak, hogy mindegyik tanulónak mi volt a feladata. Minden tanuló külön dokumentumot, vagy prezentációt ad be. Az előadás előtt az elkészült dolgozatot kötelező elküldeni a szaktanárnak, így az esetleges hiányosságokra fény derülhet és még időben pótolhatók. Az elektronikus formában elkészült dolgozatokat email-ban el lehet küldeni a szaktanárnak véleményezésre.
Fizikusok életrajzáról, munkásságáról szóló dolgozat esetén a dolgozatnak minden esetben tartalmaznia kell tudományos részeket is (milyen eszközöket, elméleteket, törvényeket alkotott a tudós, milyen mérést végzett, hogyan, milyen eszközökkel, milyen tapasztalatokat szerzett, mit fedezett fel). A dolgozat elkészíthető kézírással vagy elektronikusan (számítógépen szövegszerkesztővel, vagy számítógépes prezentáció formájában!).

Formai követelmények beadott kézírásos vagy nyomtatott házi dolgozat esetén:
Címlap mely tartalmazza a dolgozat címét, a dolgozat készítőjének nevét, osztályát, a dátumot.
Legyen egy bevezetés, a tartalom kövessen egy logikus gondolatmenetet, és csak olyan dolgokat tartalmazzon mely a dolgozat készítője számára is érthető. Ne tartalmazzon nagyon tudományos magas szintű fizikai elméleteket, vagy érthetetlen, bonyolult matematikai összefüggéseket, levezetéseket. Próbáljunk egyszerűen, mindenki számára érthető módon fogalmazni. A dolgozat előadása közben egyszerű szemléletes kísérletet is be lehet mutatni!
A dolgozat végén legyen irodalomjegyzék, források felsorolása. Nem fogadható el internetről letöltött, szerkesztés, tördelés nélkül kinyomtatott anyag! Nem fogadható el bármilyen könyvből fénymásolt összefüggő anyag! Természetesen képek, ábrák, grafikonok fénymásolhatók, beszkennelhetők szakkönyvből és beilleszthetők kézzel írott vagy számítógépen szerkesztett dolgozatba. Ne feledjük: egy régi kínai mondás szerint „sokszor többet ér egy szemléletes kép vagy ábra, mint több ezer szó”.

Formai követelmények prezentáció-készítés esetén:
A prezentációt javasoljuk Microsoft Office PowerPoint programmal elkészíteni, és az állományt valamilyen adathordozón kell behozni, vagy védés előtt a szaktanárnak email-ben elküldeni. Figyelembe kell venni az alapvető prezentációkészítési szabályokat! (ne legyenek apró betűs szöveggel túlzsúfolt diák, háttér – előtér jó kontraszt, a diákon legyenek érdekes képek, ábrák, animációk). Lehet internetes linkekre is hivatkozni a prezentációban. A diákra csak a mondandó lényegét kell felírni felsorolásszerűen. A prezentáció közben kiegészítésképpen használható nyomtatott vagy kézzel írott jegyzet is, melyet akár előadói jegyzetként a prezentációba lehet foglalni. A házi dolgozatot beadáskor meg is kell védeni. A védés abban áll, hogy a tanuló az osztály előtt röviden (max! 5 -10 percben) összefoglalja munkája lényegét (kis előadás) esetleg érdekességeket idéz a dolgozatból, és (vagy) válaszol a tanár által, vagy diáktársai által feltett kérdésre, ami a dolgozatával kapcsolatos. Csak olyan kérdésre várható válasz melyről a tanuló dolgozatában említést tett. Válaszadás közben a tanuló beletekinthet a dolgozatába. Figyelembe véve a házi dolgozat tartalmát, külalakját, valamint a védést a tanár egy osztályzatot alakít ki mely egyenértékű egy szóbeli feleleti osztályzattal. Hosszú, összetett témák esetén a házi dolgozat témazáró dolgozattal egyenértékű osztályzatot is érhet. Ha a házi dolgozat szorgalmi feladatként volt kitűzve a tanuló elfogadhatja, vagy elutasíthatja az osztályzatot, ebben az esetben az osztályzat nem kerül be az osztályozó naplóba. Ha a dolgozat kötelezően volt kiírva minden tanuló számára, akkor az osztályzat mindenképpen bekerül az osztályozó naplóba. Ha a dolgozat nem fogadható el, az osztályzat elégtelen. Ha a dolgozat a megadott időpontra nem készült el az osztályzat elégtelen.

 

Házi dolgozat témák (javaslatok)

>
ssz. Téma, tartalom Melyik fejezethez kapcsolódik
1 Galileo Galilei élete és munkássága.
(életrajz, felfedezések. Galilei és a szabadesés. Galilei világnézete, az egyházzal való kapcsolata. Érdekességek.)
Szabadesés, Világnézetek.
2 Isaac Newton élete és munkássága.
(életrajz, felfedezések, munkássága, érdekességek)
Erőtan, Gravitáció
3 Rakétaelv, a rakétaelvvel kapcsolatos érdekességek a természetből (pl. állatvilág). Lendület - megmaradás
4 Világnézetek (Geocentrikus, Heliocentrikus). A nézeteket valló tudósok története. Az egyház és a tudomány viszonya. Kepler törvényei, bolygók mozgása. Gravitáció, bolygók mozgása.
5 Szökési sebességek. Mesterséges égitestek. Érdekességek az űrutazás, űrkutatás történetéből. Gravitáció, Mesterséges égitestek.
6 A Föld méretének meghatározása. Mérési módszerek, érdekességek. (Eratoszthenész mérése) Gravitáció, bolygók mozgása
7 Egyszerű erőátviteli eszközök fizikája. Az eszközök használata a mindennapokban, technikában.
(mindenképpen számítógépes prezentáció formájában).
Merev testek egyensúlya
8 Hőmérsékleti skálák. Hőmérők.
( különboző hőmérsékleti skálák bevezetése, bemutatása, átváltások, érdekességek. Hőmérők.
Hőtani alapok
9 Hőtágulás a mindennapokban.
(Konkrét példák a hőtágulás hasznos és káros voltára)
Hőtágulás
10 Földünk légköre.
(nyomás, időjárás változás - nyomás viszony, légkör súlya, vastagsága, összetétele)
Nyomás, gázállapot.
11 Fogalmazás: Egy gázrészecske élete. Molekuláris hőelmélet.
12 Hőerőgépek, termikus motorok működési elve. A termodinamikai hatásfok. A négyütemű Otto és Diesel motorok működései elve. Ütemek. Az egyes ütemeket leíró állapotváltozások. Hőtan főtételei.
13 Hűtőgépek, hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések működési elve. Hőtan főtételei.
14 Elektrosztatikus elven működő eszközök.
(villámhárító, fénymásolók, lézer nyomtatók, légtisztítás csúcshatással stb.)
Elektrosztatika
15 Fogalmazás: Egy áramvezetésben résztvevő elektron élete. Egyenáram
16 Analóg (forgótekercses) műszerek felépítése, működési elve. Ampermérő, voltmérő, multiméter.
(mindenképpen számítógépes prezentáció formájában)
Egyenáram, mágneses mező
17 Az elektromos világítás története. A szénszálas izzólámpától az energiatakarékos izzólámpáig. Egyenáram, vezetési jelenségek gázokban.
18 Elektromos áram félvezetőkben. Félvezető eszközök.
(félvezetők típusai, szennyezés, PN átmenet, diódák, termisztor, fotóellenállás, tranzisztor, IC, mikroprocesszorok)
Vezetés félvezetőkkel.
19 Elektromosan töltött részecskék mozgása elektromos és mágneses mezőben. Gyakorlati alkalmazások. (katódsugárcső, részecskegyorsítók, ciklotron, CERN, kutatások) Elektromos és mágneses mező.
20 Érdekességek a földi mágnességről.
(a földi mágnesesség változása, hatása az élővilágra. Sarki fény.)
Mágneses mező.
21 Elektromos generátorok. Elektromos motorok.
(a különböző generátorok és motorok bemutatása, Jedlik Ányos Dinamója! érdekességek.)
(mindenképpen számítógépes prezentáció formájában).
Elekromágnesség
22 Analógia az időben állandó elektromos és mágneses mezők között.
(Hasonlóságok és különbségek felsorolása:kölcsönhatások, mezők szerkezete, mezőket jellemző mennyiségek, összefüggések, a homogén mezők összehasonlítása)
Elektromágnesség
23 A szinuszosan váltakozó feszültség egyenirányítása. Egyirányú, kétirányú egyenirányítás (a Graetz híd). Előnyök, hátrányok. Váltóáram
24 Az elektromágneses színkép.
( Az elektromágneses hullámok létrehozása, felhasználása, osztályozása. Érdekességek.)
Elektromágneses rezgések, hullámok.
25 Információtovábbítás rádióhullámokkal.
(Az adás, vétel fizikája)
Elektromágneses rezgések, hullámok.
26 Az időmérés története. Mechanikai rezgések. Gravitációs inga.
27 Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban.
(visszaverődés, törés, rezonancia, Interferencia, állóhullámok, elhajlás, a Doppler jelenség, hangrobbanás)
Mechanikai rezgések, hullámok
28 A hang. Hangszerek fizikája.
(fúvós és húros hangszerek. Alaphang, felharmonikusok.)
Hangtan
29 Leképezés összetett optikai eszközökkel.
(mikroszkóp, távcső típusok, Írásvetítő stb.)
(mindenképpen számítógépes prezentáció formájában)
Geometriai optika
30 A szem, mint összetett optikai eszköz.
(a szem szerkezete, képalkotás vázlata, akkomodáció, közel látás, távollátás, korrekció)
(mindenképpen számítógépes prezentáció formájában)
Geometriai optika
31 Érdekes fénytani jelenségek a természetben.
(optikai csalódások, délibáb, szivárvány, miért kék az ég?, miért vörös az égbolt naplementekor? stb.)
Optika
32 A modern fizika születése, a relativitáselmélet alapjai.
(a fénysebesség állandósága, tömeg-energia ekvivalencia, a tömeg változása, időtágulás, tér kontrakciója, következmények).
Modern fizika
33 Albert Einstein élete, munkássága. Érdekes anekdoták. Modern fizika
34 A kvantumelmélet születése.
(a testek elektromágneses hullám kisugárzása. A fényelektromos hatás, a fényelektromos hatás magyarázatának sikertelensége a hullámelmélettel, valamint a sikeres magyarázat kvantumelmélettel - Einstein!).
Kvantumfizika
35 A Foton.
A foton mint részecske. A foton tulajdonságai. A fény valamint mozgó mikrorészecske kettős természete, De Broglie hipotézise, kísérleti bizonyítékok. A foton és a gravitáció. Feketelyuk. Az elektron hullámtulajdonságainak gyakorlati alkalmazásai, elektronmikroszkóp.
Kvantumfizika
36 Érdekességek a nagyon alacsony hőmérsékletek fizikájából. Hőtan főtételei.
37 Az atomok szerkezete.
(alkotóelemek, méret, klasszikus atommodellek: J J Thomson, Rutherford kísérlete, Rutherford modell (bolygómodell,  Rutherford modell hiányosságai, a modell hiányosságainak kiküszöbölése, Bohr modell (stacionárius pályák, energiaszintek. A színkép fogalma, az atomok vonalas színképének magyarázata Bohr modellel. Kvantumszámok (n, l, m, s), Pauli elv.)
Atomfizika
38 Színképek. Színképek létrehozása, elemzése. A spektroszkópia alkalmazása a gyakorlatban. Atomfizika
39 Az atommag.
(Szerkezete, magerők. Az atommag mérete. Tömegdeffektus, kötési energia. Az atommagok stabilitásának tárgyalása a kötési energia alapján. Az atommagok maximális stabilitásra való törekvése: hasadás, fúzió, radioaktív bomlás. Mindegyik jelenség definíciója, egy példa, egy gyakorlati alkalmazás.)
Magfizika
40 A Radioaktivitás.
(a radioaktivitás felfedezése, radioaktív sugárzások fajtái, hatásai, alkalmazásai. A radioaktív bomlási törvény, felezési idő. Érdekességek.)
Magfizika
41 A maghasadás.
(Szabályozatlan láncreakció. Az atombomba története. A hidrogénbomba. Magyar vonatkozások: Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő.)
Magfizika
42 A szabályozott láncreakció.
(Az atomreaktor felépítése és működése. Reaktortípusok. Érdekességek: biztonság, környezeti hatás, a világ atomenergia termelése, atomreaktor típusok, Csernobil stb.)
Magfizika
43 A magfúzió. Fúzió a Napban. A szabályozott fúzió problémája. Hidegfúzió. Magfizika
44 Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása a „Nagy Bumm”. Csillagászat
45 A Naprendszerünk bolygóinak bemutatása. Űrkutatás, távlatok.
(A Föld - Hold kapcsán: A Hold fázisai, apály - dagály,  Holdfogyatkozás, Napfogyatkozás).
Csillagászat

Készítette: Varga Zsolt 2011 - ben
Email: vzsolt21@hotmail.com
utolsó frissítés 2022.09.01